Regim,

Nem hiszek a sorsban, de ebben biztos, hogy annak a keze van benne. Nem mentem oda hozzád ez nap beszélni, de mentségemre szóljon hogy egy ilyen mutatós szőkének miután kiszúrtam a két szép szemét, egy pöppet lehidaltam: nem ehhez voltam szokva a Blaha Lujza téren. Hálisten te is kiszúrtál engem, és még mielőtt a sarkot elértem volna rámirtál, és még rám is mosolyogtál a távolból.

Ez lehetne a leghosszabb bekezdés amit írok, mert minden percére emlékszem, de rövidre fogom. Odamegyek kocsival, sarkibolt előtt állok meg, hogy ne lássanak a kamerák (ez sajnos hosszútávon nem jött be). Beszállunk kocsiba. Elindulunk, egyszerre próbálok figyelni rád, és hogy leplezzem, hogy két hetes a jogsim, és nem tudok vezetni. Valahogyan csak beszéltünk, beszéltünk egész úton, én pedig teljesen elvarázsolt állapotban Tőled valahogyan elnavigálok Normafára. Sajnos a privát rendezvény parkolójába nem engedtek be minket, de mellette találtunk egy jó spotot. Ja, elfelejtettem említeni, hogy esett az eső (már ha ez kérdés lett volna). Na innen gyorsan 18+ -osra fordultak a dolgok, még úgy is, hogy próbáltam késleltetni a dolgokat, hogy ne a WC-ben csattanjon el az első csók (hanem egy parkolóautomata mellett). Popstar nagyot ment.

Születésnapod alkalmából elmentünk Bálint bulijába, ahol én is, és te is megismerkedhettünk egymás barátaival. Ez király volt. Viszont ez semmi nem volt ahhoz képest, ami előtte volt, amikor Széllen találkoztunk előtte, és beszélgethettünk. Nem hinnéd el, hogy az előtte lévő 5 napban mennyire hiányoztál nekem, és milyen boldog voltam, amikor találkozhattunk. Ahogyan meséled storyaidat, hogy min jár az agyad mai napig imádom hallgatni, de ez volt az első olyan, amikor megtapasztaltam, hogy milyen az, amikor több napig nem hallom a hangodat, hogy mennyire hiányzik. Ilyenkor már fülig szerelmes voltam beléd: sosem volt még ilyen szép a Széll Kálmán tér.

Az első közös évünket azzal kezdtük, hogy hetekre a "barátnődhöz" költöztél. Csodálatos időszak volt, már ilyen korán kipróbálhattuk, hogy mennyi időt tudunk együtt tölteni anélkül, hogy besokalnánk egymástól (ez még azóta sem jött össze).

Alig három hónapja sem ismertük még egymást, de itt kezdődött minden: a goofyság magasfoka minkettőnk oldaláról. Olyan hogy az Én vagy a Te szobád/ágyad/takaród/pulcsid? Pff ezeket a fogalmakat felejtsd el, ilyenek már nem léteztek.

Lövésem nincsen miért zabáltunk Cheetost a buszon egy vasárnap hajnalon, de azt tudom, hogy a veled veló buszozás olyan mint elmenni egy kertészetbe: nem a legjobb program, de ha egy törpével érek haza, az minden percét megszépíti!

Ahogy jött a jóidő, útnak is indultunk Sarudra - volt két potyautas, de hála az égnek megtartották a nyálukat egymásnak.

UV akkorát ment, hogy soha többet - najó, azért élveztük minden percét, végre élőben is hallhattuk Manutól a Popstart, és hazafelé megtudhattad, milyen is a jó Újpesti gyros. (Arról, ami a kettő között történt ne is kérdezz, mert nem emlékszem)

A magyar tengeren jártunk először, ahol megtudtam, mekkora egy kapitány leányzóval van dolgom - jól esett, hogy a fél évnyi forrósága után le tudtam hűteni egy kicsit magamat.

Ha valaki azt mondta volna nekem 2022 novemberében, hogy kevesebb mint egy év múlva cápauszonyt fogok enni, majdnem annyira meglepődtem volna, mintha azt állították volna hogy közben ez a tengerkékszemű leányzó fog az egész közben belem szembe ülni.

Felejthetetlen számomra mikor esténként kondiból, akármilyen hideg és késő volt együtt villamosoztunk hazafelé - tudom hogy Te is imádtad babám.

Elmentünk spanom szülinapi bulijába rajoskodni, itt még nem voltunk annyira öregek, bírtuk az iramot (már amennyire). Ettől függetlenül a kedvenc részem mindig az volt, amikor kettesben haza indultunk - na az volt az igazi buli.

A közös utazások összeséről regényt tudnék írni,akárcsak a Monacóiról. Szép tengerpart, szép kocsik, szép nő: mi kell még?Minden egyes veled töltött percet imádtam - a fürdést a tengerbent(Novemberben!!!), a sétát este a yachtok közöttet, az akváriumi látogatásunkat,a japánkertet, és persze az esti beszélgetéseket a teraszon.

Év végére elnéztünk osztrákba, ahol akármennyit is kellett sétálni, elmentünk éjszaka a kajaautómatákig (és valami szélcsendes helyre). Fuh olyan rizsgombócos töltelékes izét kell még vennünk, az nagyot ment.

Új évet is erősen kezdtük: Cinema City VIP-be odamentünk(mert ugye mi VIP-ek vagyunk), egy jót kajáltunk (filmre mondjuk nememlékszem). Kár hogy csak rá 10 hónappal tudtam meg, hogy allergiás vagyok asajtos popcornra. Filmnézés közben mindig azon kapom magamat, hogy a filmhelyett inkább téged nézlek - 1000x izgalmasabb.

Na hol vagyunk? Igen, az Erzsébet-kilátón! És mikor? Igen,az év legszelesebb napján! Én nem tudom hogyan babám, de feljutottunk: ahatalmas ellenszél sem állíthat meg soha minket, ha esti sétáról van szó!

Két legnormálisabb ember MOME-n: még úgy is, hogy a Te pulcsid van rajtam (rajtad pedig kivételesen nem az enyém, mondjuk a gatyára nem emlékszem). Ez mind a mai napig a kedvenc pihenőhelyem a hosszú (15 perces) séták után.

Balcsin megszakértettük a kikötőt, kapitány barátnőm jóváhagyta a kikötőhelyet. Esküszöm, annyira jól áll a sárga. Egyszer pizsinek veszel majd fel egy ilyen mellényt? De azon kívül semmi mást.

Köszönöm szépen Regi, hogy segítettél a költözésben, nemcsak fizikailag, de lélekben is - nélküled szerintem sosem sikerült volna. Köszönöm hogy ott voltál nekem akkor is, amikor a legnehezebb. Köszönöm hogy vagy nekem.

What? Istenem de szép vagy... Itt már együtt vagyunk az újszobámban, amihez jórészben kellettél Te is, hogy otthonosába tedd jelenléteddel, meg persze hogy a polcok se maradjanak kencefincék nélkül.

Nem tudom hogyan, másfél év, és megimádtam a sushit. Ez a Te szerencséd. Én szerencsém meg Te vagy.

Köszönöm Regim, hogy akkor is mellettem voltál, amikor még busszal kellett közlekednünk. Még kora reggel, esőben is.

Ha tudnád néha mennyire! A néhát úgy értem hogy amikor már több mint egy fél napja nem találkoztunk - de tényleg, az lehoz az életről.

Életem első repülőzését is együtt élhettük át. Emlékszel, hogy száguldott lefelé a buszvezető Velencébe? Csak egy picit volt forróság a buszon, de az nem gáz, melletted ezt már úgy is megszoktam.

Beugrottunk a Louisba, körülnéztünk, kijöttünk. Najó, közben leültünk pózolni, stílusosan. Mondd azt, hogy nem mi néztünk ki a legjobban a boltban.

A péntek esték mindig izgik, itt éppen egy Michelin-csillagos receptet valósítunk meg. Protein browniet, porból- ettől függetlenül szörnyen finom lett, mint minden étel amiben benne van a kezed.

Még mindig hiányoznak azok a homokos partok: de remélem tudod, hogy nem ez tette emlékezetessé az utat - Te voltál az.

Ez a kilátás favortiom. Csak lehetne rajta egy picit több Regi, kevesebb minden más. Amúgy perfekt.

Lehűteni magamat vagy lemosni magamat, melyik volt a jobb? A harmadik, hogy eközben egy szőke bombázót tudhattam magam mellett.

Ez a kép csak egy gyors megálló, elsősorban hogy megcsodáljam a szépségedet - azokat a gyönyörű szőke tincseket. Másodsorban pedig hogy elkönyveljük: kihoztuk a maxot a nyárból.

Azok az esti Tescos steakek, Te hogy vagy ilyen jó? Minden hétköznapomat feldobod, amit együtt töltünk. A jó kaják amiket csinálunk hozzá, az pedig csak a ráadás.

Megint itt a dívám. Szerelmes vagyok a nézésidbe. És nem, nem ijesztenek meg (talán 1-2).

El is néztünk németbe rögtön, hogy él ott a nép. Ezek a képek tényleg olyanok, amilyeneket bekereteztetném, és kiaggatnám a falra. Gyönyörű. Na meg a kilátás sem olyan rossz.

Ezt be sem kell kereteztetni, már be van. Készültek rá, hogy egy olyan bombázó, mint Te fog ellátogatni oda, és gyorsan rendbe rakták a helyszínt. 11/10.

Köszönöm szépen életem eddigi legszebb 2 évét Regim. Szeretlek nagyon.